A dizájn a globalizáció sikerágazata, a 21. századi individualizmus szimbóluma. A mesterség egyik alapműve szerint mégis a lokalizmus, a hagyomány és az önzetlenség a jó dizájn feltétele. Hogyan vált egy osztrák építész műve szoftverfejlesztők és menedzsmentguruk inspirációjává?
„Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét” – fogalmazott Karinthy Frigyes. Ezúttal olyan fogalomról írok, amelyet sok olvasó biztosan a modernitás öncélúságával azonosít, pedig a valóság közelebb áll ennek ellentétéhez. Dizájn. Ki gondolná, hogy a tervezőszakma 21. századi felfutását megalapozó írásmű éppen a modern építészet könyörtelen kritikáján alapul?
Christopher Alexander a harmincas években Bécsben, rosszkor és rossz helyen született. Angliába távozott, Cambridge-ben csodagyerekként diplomázott matematika és építészet szakon. A Harvard történetében elsőként doktorált építészetből, s dolgozatáért még huszonévesen megkapta az Amerikai Építészek Intézetének aranyérmét, amelyet addig csak épületekért ítéltek oda. Házakat is tervezett, de fő műve az ezerszáz oldalas, The Pattern Language (mintázatok nyelve) című könyv, amelyet a kaliforniai Berkeley kampuszán, hallgatóival közösen alkotott meg. Olyan kiemelkedő szellemi teljesítményről beszélünk, amely ma az építészettől távol eső területeken, a számítástechnikában és a menedzsmenttudományokban is igazodási pont. Miért?
Olvasás-népszerűsítő kampányba kezdett a Libri, amelynek keretében sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
A logófrissítés nem csupán esztétikai lépés, komoly gazdasági jelentőséggel bír.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
Rendületlenül hirdette: országlakosok gyülekezetéből újra összetartó közösséggé, nemzetté kell válnunk. Koltay Gábor írása.
Gyerekszobájában vetett véget életének egy 12 éves kislány Gödöllőn, aki gyakran sírt amiatt, hogy testalkata miatt csúfolták diáktársai.
